(0 szavazat)

A karácsonyi történet egyik legfurcsább és legtitokzatosabb momentuma csak Máté evangéliumában olvasható: a napkeleti bölcsek imádata. A leírás több kérdést is felvet számunkra: kik voltak ezek az emberek, honnan jöttek, mi volt az a csillag, ami vezette őket?

A hagyomány itt gyakran összekeveredik a valósággal. Az évszázadok során kialakult az a nézet, hogy ezek a férfiak hárman voltak, nevük pedig Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Menyhért afrikai szerecsen volt, Gáspár fehér bőrű európai, Boldizsár pedig ázsiai, ők szimbólizálták az akkori lakott világ egészét, és természetesen mindhárman királyok. Ez a tradíció mutatkozik meg az évente bemutatott betlehemes játékok során. Máté azonban nem ír arról, hogy hányan lehettek ezek az imádók, mi volt a nevűk, és arról sem, hogy pontosan honnan jöttek. Oknyomozásunk során tehát a bibliai történetről le kell hántanunk a hagyomány rétegeit, hogy közel kerülhessünk e személyek megismeréséhez, és a valódi üzenethez.

Mágusok

Az evangélium a férfiakat a görög szövegben „mágoj”-nak nevezi, ami mágusokat jelent. Ez a kifejezés jelzi, hogy többen voltak, ám számukra nem lehet következtetni. Érdekes, hogy egyes őskeresztény katakombarajzokon négy, máskor pedig két mágust ábrázoltak. A IV. században Ágoston fogalmazta meg, hogy az egész keresztény világ három férfiről tud. (Három ajándék, három látogató!) Egy másik érdekesség, hogy a keleti hagyomány tizenkét emberről beszél. A Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevek már a III. században ismertek voltak, de csak a VI. században váltak közkedveltté. Néhány régi elbeszélés fennmaradt amely viszont egészen más néven nevezi őket: Hormizadhnak, Yadegerednek és Perozdhnak. Egy különös anekdota is létezik, miszerint Boldizsár király leszármazottjai uralkodnak Etiópia trónján. Mindezeket azonban nem tekinthetjük történelmileg hiteles adatoknak.

Hogyan került a hagyományba, hogy ezek a mágusok királyok voltak? Már a korai írásmagyarázatok is párhuzamba hozták Máté beszámolóját Ézsaiás próféciájával:

„Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez… Ellep a tevék sokasága, Midján és Éfa tevéi. Mindnyájan Sebából jönnek, aranyat és tömjént hoznak, és az Úr dicső tetteit hirdetik.” (Ézs 60,3-6)

A leírás több pontja is összeillik: ragyogó fény, a csillag fénye, az ajándékok, a zarándokok. Ezek szerint a zarándokok Arábiából jöttek, számuk viszont nem három, hanem ennél sokkal több volt, a tevék sokaságából ítélve. A prófécia természetesen nem elhanyagolható. De látnunk kell az ószövetségi próféciák beteljesülésénél a részleges és folyamatos beteljesüléseket. Vagyis a próféták együtt látták az időben eltérő eseményeket. Jézus első és második eljövetele is összemosódott gyakran előttük. Elképzelhető, hogy a királyok hódolata és leborulása sokkal inkább Jézus második eljövetelét jelzik. És ha királyok voltak ezek a férfiak, és Máté bizonyára ismerte Ézsaiás próféciáját is, miért nem nevezte ezeket a mágusokat királynak? 

Valószínű azért, mert nem voltak királyok. A másik, hogy a mágusok eljövetele szétfeszíti a zsidó felfogást. Az Ószövetségben a mágusok mindenütt kívülállnak a Jahve kultuszon, tevékenységük elítélendő, bűnös. Gondoljunk a fáraó mágusaira Egyiptomban (2Móz 7,22), vagy Nebukadneccár álomfejtőire Babiloniában (Dán 2,5). Már Jézus Krisztus születésekor megmutatkozik, hogy Ő nemcsak egy nép, Izrael megváltójaként jött el, hanem az egész világ üdvözítőjeként. Miközben a zsidó papok, írástudók ismerve a próféciákat nem térnek meg (Mt 2,4-5), Heródes király pedig a gyermek megölését tervezi, pogány emberek hódolnak a megszületett Messiás előtt. Elgondolkodtató és megdöbbentő ez a leírás. A papoknak hiába volt vallásuk, ismeretük, ez nem segítette őket helyes felismerésre, addig azok a férfiak, akik Istentől távol éltek, hamis kultuszokat követtek, de szívük mélyén az igazságot keresték, eljutottak az Úr Jézusig. Ma is így van ez. A Szentírás nem a csillagjóslást és egyéb okkult praktikákat legitimálja, hanem kimondja, hogy Isten hatalmas, és ha az ember őszintén keresi Őt, az megtalálja, mégha kultúrája, neveltetése, háttere miatt rossz úton indul is el. Az Atya kész a pogány gondolkodás elemei révén is elvezetni az embert Fiához, akit azért küldött, hogy megváltsa az emberek életét a hiábavaló gondolkodásból. Messzire vezetnek ezek a felismerések, amiket érdemes továbbgondolni XXI. századi keresztényeknek is. 

A mai kutatások szerint ezek a mágusok Zoroaszter-hitű, méd papok lehettek, akik a papi hivatás gyakorlása mellett álomfejtéssel is foglalkoztak. A Zoroaszter vallás teljesen pogány kultusz, amely a Kr.e VI-VII. században keletkezett Perzsiában, a mai Irán területén. Egy istenhitet vallanak ma is. Istenük neve: Ahura-Mazda. A világot dualisztikusan fogják fel: számukra a jó és a rossz két egyenértékű erő. Ugyanakkor létezik a vallásban a messiás-várás. Talán éppen ezért keresték ezek a mágusok a Megváltót. A Mindenható Isten pedig továbbvezette őket saját vallásuk homályos és torz elképzelésein, és eljuttatta őket a teljes igazságra. Elképzelhető az is, hogy zsidó gyökereik voltak, és a fogság ideje óta tartózkodott családjuk „Napkeleten”. Ha ez az igazság, akkor vallásuk szinkretista volt, összemosták a júdaizmus és a zoroasztrizmus tanait.

Miért szerepel a magyar fordításban a bölcs kifejezés? Azért, mert ezek a mágusok a király tanácsadói voltak, akik a csillagjóslás, jövendőmondás mellett értettek a kor tudományához is.

Mi volt a csillag?

Mark Kidger, spanyol csillagász egy egész könyvet írt a témáról, melyben megvizsgálja a csillag lehetséges magyarázatait. Az évszázadok során sok elmélet született, hosszú időn keresztül azonosították a csillagot a Halley üstökössel (Ez a felfogás jelenik meg többek között a XIV. században keletkezett Giotto: A három királyok imádása című festményén.). Ma ezt a magyarázatot kizárhatjuk, mivel az üstökös Kr.e 12-ben volt látható, ami túl korai időpont lenne Jézus születésére. A szerző véleménye szerint gondolkodjunk a mágusok szemével. Mi lehetett az az égi esemény, amelyet ők jelként azonosítottak, s amely arra késztette őket, hogy több száz kilométeres, fáradságos útra induljanak? Másrészt mi lehetett az a csillagászati történés, amely legalább egy hónapig látható volt az égen – mivel ennyi idő kellett az utazáshoz – és amely változtatta a pozícióját – mivel keletről, délre vándorolt? A hosszú nyomozás végére egy olyan elmélettel állt elő, amely a legvalószínűbbnek tekinthető. A mágusok hosszú évekig vizsgálták az eget, és több esemény együttes jelenléte üzente számukra a király születését. Kr.e. 7-ben a Jupiter és Szaturnusz háromszor is együttállt a Halak csillagképben. Egy évvel később a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz állt többször együtt a Halakban. Ez mindenképp ritka esemény. A mágusok a Halak csillagképből következtethettek Júdára, a Jupiter bolygóval kapcsolatban pedig a királyra. Már csak az volt a kérdés, mikor induljanak, ehhez szükség volt egy harmadik jelre is, amely Kr. e 5-ben történt egy nóva robbanásra a Sas és Bak csillagképben. Ezt a eseményt egyébként kínaiak jegyezték le. Ez a nóva látható volt az égen több mint hetven napig. Hogy ténylegesen ez volt-e, azt ma már teljes bizonyossággal nem tudhatjuk. De ha így volt, akkor nagy valószínűséggel be tudjuk tájolni Megváltónk születésnapját: Kr.e 5 március 5.

Ajándékok

Még egy dologról szeretnék írni. A vitt ajándékok jelentőségéről. Ézsaiás két ajándékot prófétált, az aranyat és a tömjént. Az aranyat királyi hatalom jelképének tartották. A zarándokok kifejezték ezzel hódolatukat, a királyok királya előtt. A tömjén, a Boswellia saca nevű növény gyantája, amely édeskés illatot áraszt, ha meggyújtjuk. A tömjént a papok használták, ezért az ajándék utal arra, hogy Jézus, mint egyetlen főpap jött el közént. A mágusok azonban a két ézsaiási ajándék mellett hoztak egy harmadikat is, a mirhát, egy bokor sárgásbarna, olajos gyantáját, melyet a halott balzsamozásakor használtak. A hivatkozás Jézus kereszthalálát vetíti előre. 

Mi ennek az oknyomozásnak a tanulsága? Az Atya azokat az embereket tudja megszólítani, akik tiszta és teljes szívvel keresik Őt, akik készek mindenüket odaadni, mindenüket otthagyni, hogy imádják az egyetlen üdvözítőt, az Úr Jézus Krisztust.

Megjelent: 828 alkalommal

Keresés az oldalon

Blog

  • Öröm a mennyben és a földön
    Öröm a mennyben és a földön 2018. június 17-én délután teljesen megtelt a váci baptista imaház, ahol bemerítést tartott a helyi gyülekezet. Hét megtért keresztény tett…
  • Elég legyen! Legyen elég!
    Elég legyen! Legyen elég! Február 10-én immár harmadik alkalommal rendezte meg a Váci Baptista Gyülekezet 25+ konferenciáját. Az idei találkozó témája a megelégedés volt.…

MBE hírei

2018. december 11.

Kapcsolat

Ha üzenetet szeretne küldeni a szerkesztőnek, töltse ki az űrlapot!

Események

15 dec.
16 dec.
Istentisztelet Szokolyai Baptista Gyülekezet
2018.12.16. 10:00 am - 11:30 am

Advent harmadik vasárnapja

25 dec.

Ünnepi istentisztelet