(0 szavazat)

Elárasztották a mozikat a szuperhősök, alig van olyan hónap, hogy ne kerüljön vászonra egy új Batman, X-man, Iron man, Superman, Spiderman és még kitudja hány genetikai mutáns. 1938 óta, mióta az Action Comics kiadta az első Superman-es képregényét szinte töretlen a sikerük ezeknek a furcsa, emberfeletti képességekkel rendelkező, testhez simuló, színes álruhát viselő lényeknek. Ahogy tapasztalom, kétféle ember létezik, valakik vagy elfogulatlanul rajonganak ezekért a filmekért, mások pedig értetlenül állnak a jelenséggel szemben.

Én inkább az utóbbi kategóriába tartozom. Nem igazán kedvelem a kiszámítható, sablonos, mondanivaló nélküli, szinte csak a látványra építő mozikat. Idő és pénzpocsékolásnak tartom a megtekintésüket, most is csak a cikk miatt vettem rá magamat, hogy megismerkedjem, de legalább próbáljam megérteni ezt a divatot. Az alkotók részéről érthető ez a jelenség, mivel a filmek, a videójátékok, a képregények, pólók és egyéb kiegészítő árusítása révén busás haszonra tesznek szert. Kik alkotják a szuperhősök pantheonját? Ahány szuperhős, annyiféle, de mégis közös bennük, hogy valami katasztrófa (atomvillanás), vagy genetikai kísérlet hatására alakultak ki bennük a különös képességek melyekkel megakadályoznak gonosz terveket, vagy megmentik a világot, benne gyakran a kiválasztott szépséggel.

Általában inkognitóban dolgoznak, személyazonosságukat – szerintem ciki - jelmez mögé rejtik. Mitől lehetnek népszerűek ezek a történetek a XXI. században? Meg vagyok róla győződve, hogy korunk materialista és szekularizált nézői számára ezek a hősök ugyanazt a szerepet töltik be, mint az ókori népek mítoszaiban szereplő félistenek: egyszerre emberiek és emberfelettiek. Erősek, győztesek, megmentik a világot, elnyerik az igaz szerelmet, végül mindenki őket ünnepli. Szóval nem úgy élnek, mint a mai átlagemberek, nem hétköznapiak, nem szürkék, nem unalmasak, nem vesznek el a tömegben. Hatalommal rendelkeznek, nincs számukra akadály, amit le nem győznének.

A kaotikus, veszélyes és kiszámíthatatlan világban ők óvnak bennünket a gonoszoktól, a terroristáktól és természeti katasztrófáktól. Példaképek ők, akiknek minden napja kaland. Sokan szeretnének ilyen életet maguknak, akik belefáradtak már abba, hogy irodai munkásként, vagy alkalmazottként éljék jelentéktelen életüket. Szeretnénk kitűnni a sokaságból, hiszen szívünk mélyén érezzük, hogy egyediek és kivételesek vagyunk. De mitől lehetne egy értelmes állattá degradált teremtmény élete kivételes? Talán, ha az evolúció következő fokára lép, s ezzel a többiek fölé nem kerekedik? Nem akarok mindenben sátáni összeesküvést látni, vagy a végidők jeleit keresni, de ebben a jelenségben mégiscsak van valami new age-es hatás. Superman és társai olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, melyeket okkult körök is keresnek a különböző technikáikkal. Képesek olvasni mások gondolataiban, manipulálják a környezetüket, még az időjárást is, teleportálnak egyik helyről a másikra, repkednek az égen és sorolhatnánk tovább. Ez a hatalom elvétetett az embertől, csak az ördög adná vissza azért, hogy ezáltal mégjobban magához láncolja őt.

A Biblia beszámol az özönvíz előtti és az azt kiváltó eseményekről. Mikor az istenfiak megkívánták az emberek leányait és velük háltak. Kapcsolatukból „óriások” (nefilimek) születtek, akik vitézkedők és ősidőktől fogva hírnevesek voltak. (1Móz 6,4) Ez azonban utálatos volt Isten előtt, és ezért elpusztította az akkori világot. Ma egy hasonló korszakról álmodoznak a spiritiszták, a new age hívők és társaikul szegődik a média és Hollywood is filmjeivel. Tehát nemcsak a szórakoztatás, vagy az üzleti haszonszerzés a cél, hanem egy ördögi eszme népszerűsítése is. Legyünk tehát óvatosak és éberek ezzel a jelenséggel kapcsolatban! Jézus valóban szuperhős volt. Megmentette a világot természetfeletti képességekkel rendelkezett, feltámadása után falakon keresztül közlekedett. A legjobb hír pedig az, hogy a követői is egyszer hősökké válnak:

„most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvalóvá mivé leszünk… hasonlóvá leszünk hozzá…” (1Jn 3,2)

Összefogásban az erő (Bosszúállók)

A legtöbb szuperhős magányosan dolgozik, kivéve az X-man csapatát. De most olyan ellenséggel kell szembenézie a bolygónknak, mellyel egyetlen hős nem tud megbirkózni. Loki, egy földöntúli hadsereget szervez a föld elpusztítására. Egyetlen esélyünk a túlélésre, ha Nick Fury (Samuel L. Jackson) összehívja a Nagy Csapatot: Thort, Hulkot, Amerika Kapitányt, Sólyomszemet, Vasembert és a Fekete Özvegyet. A mondás szerint nehezen fér meg két dudás egy csárdában, nemhogy hat. Nehezen is megy az összecsiszolódás és az összefogás. A látványos harci jelenetekben bővelkedő, könnyed humorral fűszerezett közel két és fél órás filmbe szinte mindent belesűrítettek, amit a hasonló filmektől megszoktunk. Mindezen túl mégis kiszámítható és sablonos. Joss Whedon hiába szedett össze olyan világsztárokat, mint Chris Evans, Robert Downey Jr., Scarlett Johansson vagy a már említett Samuel L. Jackson, felejthető filmet rendezett. Két nappal a megtekintés után nehezemre esett felidéznem, miről is szól a film. A filmet azoknak ajánlom, akik nem szeretnek gondolkodni a moziban ülve és csak könnyed kikapcsolódásra vágynak.

Értékelés: Látvány: 9/10; Üzenet: 3/10

Batman, a befejezés

Christopher Nolan elkészítette a harmadik, egyben utolsó Batman filmjét, a Felemelkedést. Ebben a közel két és fél órás akciófilmben igyekezett mindent beletenni, gondolva arra a jól ismert mondásra, hogy minden jó, ha vége jó. És valóban egy izgalmas mozi sikeredett. A történetben semmi új, de nem is várnánk mást. Bruce Wayne (Christian Bale), alias Batman nyolc év száműzetés után ismét visszatér Gotham utcáira, légterébe, hogy megmentse a kisváros életét az újdonsült főgonosztól, a Tom Hardy által alakított Bane-től. A film érdeme, hogy valódi társadalmi problémákat próbál feszegetni, Batman pedig egy hús-vér embert jelenít meg, akinek még orvosra is szüksége van. A filmet még azok is meg bírják nézni, és nem is fogják megbánni, akik nem igazán rajonganak a szuperhősökért.

Értékelés: Látvány: 9/10; Üzenet: 7/10

Pókember – vissza a gyökerekhez

A csodálatos pókember című 2012-es akciófilm a szuperhős ifjúkorához, a kezdetekhez vezeti a mozinézőt. Marc Webb el akarta készíteni a Batman kezdődik Pókemberes változatát. Hát nem sikerült olyan jól, mint Christopher Nolan alkotása. Hogyan is lett Peter Parkerből Spiderman? Hogyan dolgozza fel a fiatalember, mikor szembesül nem mindennapi képességeivel és benne rejlő kettős természettel. Azért ne gondoljuk, hogy majd valami mélylélektani elemzést fogunk kapni a két és negyed órás mozi alatt. A filmet csak Pókember fanatikusoknak ajánlom. Nekem egy jó időre elment a kedvem, hogy ilyen filmeket nézzek.

Értékelés: Látvány: 8/10; Üzenet: 5/10

Megjelent: 1187 alkalommal

Keresés az oldalon

Blog

  • Öröm a mennyben és a földön
    Öröm a mennyben és a földön 2020. január 26-án délelőtt csordultig megtelt a Gyulai Baptista Gyülekezet imaháza, még az előtérben is ültek emberek, akik kivetítőn keresztül…
  • Gyula Tv áhítatok 2020. január
    Gyula Tv áhítatok 2020. január 2020. január 19 és 25 között én tartom a napi áhítatokat a Gyula TV-n. A héten a Tékozló fiú (Lk…
  • Gyula Tv Áhítatok
    Gyula Tv Áhítatok Szeptember 29 és október 5 között engem kértek fel, hogy tartsam meg a reggeli áhítatokat a Gyula TV-n. Az elmélkedések…

MBE hírei

2020. április 06.

Kapcsolat

Ha üzenetet szeretne küldeni a szerkesztőnek, töltse ki az űrlapot!

Események

Események nem találhatóak