(0 szavazat)

A Gettó millomos c. film kritikája

Akkor lettem figyelmes Danny Boyle 2008-ban készített Gettó milliomos c. filmjére, mikor nyolc Oscar-díjat ítéltek oda a stábnak. Kiváncsi voltam, vajon csak jó volt a lobby vagy valóban valami maradandót, üzenet értékűt sikerült létrehozniuk az alkotóknak. Engem a film meggyőzött, hiszen olyan kérdéseket feszeget, mint a nyomor, az előítélet, a vallási konfliktusok, a társadalmi mobilitás.

Jamal Malik (Dev Patel) története inkább hasonlít egy népmesére, mint a valóságra. Egy szegény, hátrányos helyzetben, korán árvaságra jutott, majd az utcán nevelekedett, és sok szenvedést és bűnt végigjárt tizennyolc éves fiatalember egyszercsak óriási lehetőséget kap, bekerül a népszerű „Legyen Ön is milliomos” c. játékba, és megnyeri a főnyereményt a 20 millió rúpiát. A pénzzel együtt elnyeri gyermekkori szerelmét is, Latikát (Freida Pinto). Ilyen meséken nőttünk fel mindannyian, mikor az egyszerű parasztlegény sok próbán átküzdve magát elnyeri a fele királyságot és a szépséges királylány kezét és boldogan élnek, míg meg nem halnak.

A Gettó milliomos mégis több, mint egy egyszerű mese, hiszen olyan világba visz el bennünket nézőket, amiről nagyon keveset tudunk. Sok nyomorúságunk van nekünk magyaroknak is a nehéz gazdasági helyzet, az erkölcsi romlottság, a megosztottság, az etnikai konfliktusok és előítéletek miatt, de amit Indiáról látunk a filmben, az túlszárnyal minden problémánkat. Meg is fogalmazódott bennem a kérdés, valóban léteznek ilyen nyomortanyák még a világon, ahol annyira kiszolgáltatottan élnek emberek, hogy egyetlen kóláért gyermekeket lehet koldulásra, vagy prostitúcióra kényszeríteni? A filmben látunk egy jelenetet, mikor egy fiút megvakítanak csak azért, hogy jobban tudjon koldulni az utcán. És sajnos mindez valóság, nem túloz a rendező, sőt talán még le is kerekíti a borzalmakat, nehogy túlságosan felkavarjanak bennünket. Bárcsak észrevennénk, hogy a világ nagy részén semmiben veszik az emberi jogokat, és pénzért, hatalomért milyen sok aljasságot művelnek nap mint nap, bűntetlenül.

Megszoktuk már, vagy azt gondoljuk, úgysem tudunk ellene tenni? Vagy egyszer eljön az idő és a jók elnyerik jutalmukat és a gonoszok megbűnhődnek? A film éppen azért olyan hatásos, mert megvalósul benne az igazságosság. A gonosz gyermekkereskedő, aki utcára küldi a gyermekeket, valamint a gengszerfőnök, aki Latikát terrorizálja erőszakos halált halnak. Salim (Madhur Mittal), főhősünk bátyja öli meg őket. A tiszta lelkű Jamal pedig minden akadályon keresztülmenve felemelkedik. Erkölcsi győzelem ez, amire mindannyian várunk. De ez nem mese, meg fog valósulni a jövőben, erről tesz bizonyságot nekünk a Biblia. A végítéletben kiderül és világosságra jut minden erőszak, gonoszság, és elnyerik bűntetésüket azok, akik ezeket tették.

Egy kicsit rejtettebb üzenete a filmnek a vallási konfliktusok elítélése. Jamal és családja mozlim egy hindu országban. Indiában öt kasztra osztják a társadalmat. Alul a kaszton kívüliek, majd a szolgák (ők teszik ki a társadalom több mint 50%-át), felettük a kereskedők, majd a harcosok, végül a brahmanok, a papok, műveltek. A kasztok között nincs átmenet, ez az ember sorsa, karmája. A hinduk szerint születésünk határozza meg azt, hogy milyen lesz az életünk. Ha szolgának születtem, akkor az a feladatom, hogy jó szolga legyek, ne lázadjak, ne vágyakozzam többre, és így talán a következő életemben egy magasabb osztályba születhetek. Nincs társadalmi mobilitás, az embernek bele kell törődnie sorsába. Évszázadok, sőt évezredek óta így működik India. A vallás, az ideológia sokakat nyomorba dönt, ami csak egy szűk réteg számára jelent fényűző életet. Ez a kapzsiság és hatalomvágy a hinduizmus köntösébe bújtatva. 

Jamal, mivel mozmim, kaszton kívüli, vagyis érinthetetlen, tisztátalan. Csakis alantas munkát végezhetnek. Jamal is egy chaiwalla, tea-felszolgáló, tudnia kéne, hol a helye a társadalomban. Ezt érezteti vele folyamatosan a show házigazdája is. A vallási előítéletek sok szenvedést okoznak számára. Édesanyját is egy vallási összetűzésben vesztette el, ott tanulta meg gyermekként hősünk, kicsoda Ráma és kicsoda Allah. A film tiszteletben tartja az említett vallásokat, csupán kritikával illeti azokat a visszaéléseket, gonoszságokat, amiket az emberek az Istenre, hitre hivatkozva tesznek.

A film eseményei három síkon zajlanak. Az egyik a stúdió, ahol folyik a játék, az ismert díszletek és zenei betétek között, ahol egyre fokozódik a feszültség ahogy eljut a megalázott fiatalember a 14. kérdésig. A másik egy kihallgató szoba, ahol próbálják kideríteni, hogyan tudhatta Jamal a válaszokat azokra a kérdésekre, melyekben tanárok és mérnökök is elbuktak. Rá akarják bizonyítani a csalást. A harmadik sík főhősünk élete, ahol beleláthatunk szenvedéseibe, szó szerint a szarból való felemelkedésébe. 

A kihallgató tiszt és előttünk nézők előtt is egy furcsa történet kezd kirajzolódni. Megismerjük és egyben megszeretjük ezt a szimpatikus, talán túlzottan naívnak, zavartnak látszó fiatalembert. Bepillantást nyerünk rajta keresztül annak a sok-sok millió gyermeknek az életébe, akik gettókban nőnek fel. 

Az árván maradt „három muskétás”, próbál valahogy életben maradni. Hol koldulásból, hol tolvajlásból élnek. Szívet melengető a romantikus szál is, mely Jamal és Latika között bontakozik ki, melyet hűség és mély szeretet jellemez. 

Érthetetlen, de hősünk egész élete erre a vetélkedőre való felkészülést jelentette. Olyan élethelyzeteken ment keresztül, ahol pontosan azokat a válaszokat ismerete meg, amiket a stúdióban feltettek neki. Minden válaszért kemény árat fizetett hősünk. 

A film legfontosabb kérdése a nyitóképen jelenik meg: „Jamal Malik egy kérdésre van attól, hogy megnyerje a 20 millió rúpiát. Hogy csinálta? A: Csalt; B: Szerencsés; C: Egy zseni ; D: Így volt megírva”. A helyes választ a zárójelenetben adja meg az író: „Így volt megírva.” A film tehát bizonyságot tesz egy végzetről, egy sorsról, egy gondviselőről, ami, vagy aki felül van minden tradíción, vallási hagyományon, és képes győzelemre vinni az igazságosságot ebben az igazságtalan világban. Mi is hiszünk ebben a Gondviselőben, úgy hívjuk Őt, Jézus Krisztus.

A film után kicsit boldogabban kelünk fel a székünkből, és még az sem zavar minket, hogy szereplőink táncra perdülnek a végén. A zene egyébként különleges, ötvözi a nyugati és az indiai világ harmóniáit. A.R. Rahman, zeneszerző két Oscart is kapott érte. Ajánlom a filmet tehát minden korosztály számára.

Megjelent: 1237 alkalommal

Média

Keresés az oldalon

Blog

  • Öröm a mennyben és a földön
    Öröm a mennyben és a földön 2020. január 26-án délelőtt csordultig megtelt a Gyulai Baptista Gyülekezet imaháza, még az előtérben is ültek emberek, akik kivetítőn keresztül…
  • Gyula Tv áhítatok 2020. január
    Gyula Tv áhítatok 2020. január 2020. január 19 és 25 között én tartom a napi áhítatokat a Gyula TV-n. A héten a Tékozló fiú (Lk…
  • Gyula Tv Áhítatok
    Gyula Tv Áhítatok Szeptember 29 és október 5 között engem kértek fel, hogy tartsam meg a reggeli áhítatokat a Gyula TV-n. Az elmélkedések…

MBE hírei

Kapcsolat

Ha üzenetet szeretne küldeni a szerkesztőnek, töltse ki az űrlapot!

Események

Események nem találhatóak