(0 szavazat)

Életem egyik nagy filmélménye Huszárik Zoltán 1971-ben készített filmje, a Szinbád. Még filmesztétika órán néztük meg a főiskolán. Egy haldokló öregúr, akit Latinovics Zoltán játszik a filmben visszatekint életére, s közben harcol az elmúlással szemben. Kapaszkodik az élet kis örömeibe, így az étkezés is szentté válik számára. A film legismertebb jelenete, mikor a főhős majdnem tíz percen keresztül eszik Vendelin éttermében. Krúdy Gyula - a regény írója - is híres volt arról, hogy nagyon szeretett enni. Óbudán van egy kisvendéglő, mely kedvenc helye volt. (Én is többször jártam már ott: ma is jól főznek.)

Mi rohanó világunkban gyorsan bekapunk egy hamburgert egy gyorsétteremben, szinte érthetetlen a filmklasszikus lassúsága. Az ember szájában összefut a nyál, mikor Szinbád kimeri a gőzölgő huslevest, melynek tetején gyöngyözik a zsír. Ínyenc módjára eszi végig az étlapot. A leves után velőscsontot, majd gesztenyével töltött fácánt, végül marhahúst rendel. Lehet ilyen is egy ebéd, s talán jó lenne, ha néha mi is időt szánnánk rá. 

Ezek az étkezések alkalmasak a tartalmas beszélgetésekre. A filmben, Szinbád a tulajdonos Vendelinnel társalog. Kiderül, hogy ugyanazt azt a nőt szerették. Vendelin első felesége lett Szinbád felesége, aki később öngyilkos lett. 

Nagy étkezések más filmrendezőknek is kedvelt témái. Néhányat összegyűjtöttem számotokra.

A nagy zabálás

Marco Ferreri ugyancsak a 70-es évek elején, 1973-ban készítette el klasszikussá vált szatíráját, melynek üzenete, a fogyasztói társadalom kritikája. Huszáriknál az evésnek szakralitása van, Ferrerinél ez teljesen profán. Négy értelmiségi polgár úgy dönt beköltözik egy vidéki házba egy prostituált és egy tanítónő társaságában és napokon keresztül, szó szerint halálba “zabálják” magukat más testi élvezetek gyakorlásával.

A film annak idején is megosztotta a nézőközönséget. Voltak, akik rajongtak érte, mások nem értették, és gusztustalannak bélyegezték. A cannes-i filmfesztiválon például kifütyülték az alkotókat és sokan a film közepén távoztak a moziból.

Amit a szerző talán el akart mondani, hogy egy posztmodern világban, ahol az emberek elveszítették hitüket, nem maradt más csak az élvezetek. Az ember elállatiasodik, a hedonizmus pedig nem teszi boldoggá, sokkal inkább végez vele. 

Keserű, fájdalmas, de igaz tükör a szekularizált társadalomról. Nem szeretünk belenézni, de ebben élünk folyamatosan, a fogyasztás, a vásárlás, az élvezetek habzsolása mára sajnos életcéllá vált.

A film erőteljes, naturális képei miatt csak erős idegezetű nézőknek ajánlom megtekintésre.

Látvány: 4/10 Üzenet: 9/10

Babette lakomája

Sokkal nyugodtabb és kevésbé felkavaró, de ugyanúgy elgondolkodtató alkotás Gabriel Axel, dán rendező 1987-ben készített drámája, a Babette lakomája. Ezt a filmet sem ajánlom azoknak, akik a szuperhősös mozikért rajonganak. Valószínű a film közepén már nem bírják az ingerszegény történetet. Csak remélni tudom, hogy vannak, olyanok, akik nemcsak a látvány miatt ülnek be a moziba, vagy ülnek le a nappalijukba, a tévéjük elé. 

A film egy dán kis faluban játszódik, ahol valahol megállt az élet. Egy jobb napokat megélt keresztény közösség tagjai márcsak a múltból élnek és csak megszokásból járnak össze. A közösség alapító lelkésze már meghalt és két lánya próbálja összetartani a kis gyülekezetet. Az elöregedett gyülekezet mindennapjait rendezetlen testvéri kapcsolatok, eltitkolt bűnök nehezítik. Nincs igazán jövőképe a közösségnek, tulajdonképpen megfeledkeztek arról, miért is vannak ezen a világon. A törvény uralkodik, szabályok, amiket nem tartanak be, ez pedig képmutatóvá teszi őket.

Ebbe a közösségbe érkezik a távoli Franciaországból Babette, aki a polgárháború elöl menekül és talál menedéket az elhúnyt lelkész két lányánál, Filippa-nál és Martine-nál. Egy nap üzenetet kap Babette, hogy nagy összegű pénz nyert egy sorsoláson. Elhatározza, hogy egy ünnepi lakomát készít a nyereményből a közösség tagjai számára. 

A puritán életmódhoz szokott gyülekezeti tagok elé soha nem látott étel költeményeket tálalnak. Az egyik fogás után jön a másik, s közben az asztal körül kialakul egy valódi beszélgetés. Évtizedes konfliktusok oldódnak meg, a szorongató légkörben felragyog a kegyelem. Végül mosolyogva, egymás kezét megfogva énekelnek a hívők. Igazi istentiszetelet volt ez a vacsora.

Eszünkbe juthat a történet kapcsán az úrvacsora mélyebb üzenete is, melyben egymással és Jézussal való kapcsolatunkat is megünnepeljük újból és újból. Titokzatos módon Jézus belép közénk, hogy vele vacsoráljunk és ő mi velünk. (Jel 3,20)

Látvány: 5/10 Üzenet: 10/10

A találkozás

Hogy egy keresztény filmet is ajánljak ebben a témában, eszembe jutott egy 2010-ben készült amerikai film, A találkozás (The Encounter). Öt teljesen idegen ember egy útlezárás miatt egy vidéki büfében reked éjszakára egy vihar kellős közepén. Furcsa beszélgetés alakul ki az étterem tulajdonosa és vendégei között. Ez az idegen, akinek a névtábláján a Jézus nlv szerepel, mindent tud róluk. Talán nem véletlenül kerültek ebbe a helyzetbe, Istennek terve volt ezzel az éjszakával számukra.

Míg az előző filmekben nagy hangsúlyt kaptak az ételek, az ínyenc falatok. Itt csak kenyeret és vizet fogyasztanak a vendégek.

Látvány: 5/10 Üzenet: 8/10

L’ecsó

Befejezésül egy rajzfilmet ajánlok figyelmetekbe. Bár valószínű mindenki látta már, de témánk kapcsán érdemes megemlíteni a 2007-es Disney animációt, a L’ecsót. Egy aranyos kis patkány szerepel benne, akinek minden vágya, hogy séf legyen. De ilyen hátránnyal - ki látott még egy szőrös rágcsálót főzni - szinte lehetetlennek tűnik, hogy elérje az álmait. Egy kifutó fiú, aki ugyancsak hátránnyal indul - de legalább ember -,  lesz a segítsége, hogy esélyt kapjon szakácskodni. A bugyuta kis történet azt az üzenetet hordozza, hogy bárkiből lehet bármi, ha elég szorgalmas és kitartó a célját illetően. Szép ez az üzenet, azért engem nem győzött meg, továbbra sem szeretném, ha kedvenc éttermemben egy patkány főzne rám. :)

Látvány: 8/10 Üzenet: 6/10

Megjelent: 96 alkalommal
Tovább a kategóriában: « Film+Zene

Blog

  • Öröm a mennyben és a földön
    Öröm a mennyben és a földön 2018. június 17-én délután teljesen megtelt a váci baptista imaház, ahol bemerítést tartott a helyi gyülekezet. Hét megtért keresztény tett…
  • Elég legyen! Legyen elég!
    Elég legyen! Legyen elég! Február 10-én immár harmadik alkalommal rendezte meg a Váci Baptista Gyülekezet 25+ konferenciáját. Az idei találkozó témája a megelégedés volt.…

MBE hírei

Keresés az oldalon

Kapcsolat

Ha üzenetet szeretne küldeni a szerkesztőnek, töltse ki az űrlapot!

Következő program

A JavaScript hibás vagy nem fut.

Következő események

21okt.
2018. 10. 21.
Hálaadónap Szokolyán
26okt.