(0 szavazat)

Nagy izgalommal vártam Tolkien nagysikerű regényének – a statisztikák szerint a Biblia után a legolvasottabb könyv a világon – filmváltozatának befejező részét. Ugyanakkor féltem is, hogy Peter Jackson rendező, mint ahogy az a Mátrixnál megtörtént összecsapja majd a trilógia lezárását. De nem így alakult, sőt véleményem szerint a Király visszatért látványában és izgalmában is felülmúlta a megelőző két részt.

A film alkotói értenek hozzá, hogyan lehet 201 percen keresztül katarzisban tartani a mozinézőket. A magával ragadó történet egy olyan világban játszódik, mikor még az emberek nemes célokért harcoltak a szabadságért, a gonoszság és a sötétség erőivel szemben. Mai demitológiátlanított környezetünkben, amikor az ember nem hisz már semmiben, csak magában, akinek egyedüli valósága az, amit lát, értéke pedig az, amit meg tud szerezni, annak elgondolkodtató, kijózanító erejű lehet ez a mű, ha kész meghallani neki szóló üzenetét. A siker oka véleményem szerint a mindannyiunk szívében ott rejlő vágy és sejtelem, hogy többre vagyunk hivatva, hogy feladatunk, küldetésünk van egy olyan háborúban, amely az igazságért folyik.

Előkészületek

Nemcsak a történet, hanem az egyes jellemek ábrázolása is zseniális ebben a filmben. Hőseink olyan értékekkel rendelkeznek, mellyel a reménytelen helyzeten is tovább tudnak lépni: elszántságukkal, bátorságukkal, hitükkel, hűségükkel, kitartásukkal, barátságukkal képesek változtatni a világ menetén. A történet több szálon fut, de ez nem zavaró, hiszen minden szál egy irányba tart, egy célt követ. Frodó (Elijah Wood) és Samu (Sean Astin) Smeagol/Gollam társaságában egyre mélyebbre hatolnak a Mordor belsejébe, miközben Frodó emberfeletti küzdelmet vív a Gyűrűvel, ami folyamatosan teszteli hűségét és emberségét, ezért egyre inkább társaira kell hagyatkoznia. Szauron seregei támadásra készülnek Gondor fővárosa, Minas Tirith ellen, a Helm-szurdoki vereség nem gyengítette a Sötétség erejét. Az emberek utolsó végvára, az egykor hatalmas birodalom irányítása ma egy gyengülő helytartó (Denethor: John Noble) kezében van. Miközben Gandalf (Ian McKellen) minden erejével azon van, hogy Gondorban sereget toborozzon, Théoden (Bernard Hill) is összeszedi embereit a szomszédos Rohanban, hogy csatlakozzanak a háborúhoz Gondor oldalán, így az emberek szövetsége ismét helyreáll.

Légy azzá, akinek lenned kell

Aragornnak (Viggo Mortensen) egy másik csatát is meg kell vívnia, saját magával. „Ő a trón örököse, ő az egyetlen személy Minas Tirith-ben, aki képes betölteni ezt a pozíciót, de ő nem biztos benne, hogy érdemes arra, hogy az emberi nem vezetője legyen” - magyarázza Jackson. Mortensen így kommentálja szerepét: „Az olyan figurák, mint Aragorn - ahogy Artúr király is vagy Mózes -, akit nem vérszerinti rokonok neveltek fel, rejtőzködnek, amíg nincsenek felkészülve az identitásukkal való szembesülésre és nem állnak készen a származásukból fakadó felelősség vállalására.

Aragorn tündék közt nevelkedett Rivendellben, fogadott fia Elrondnak, a tündekirálynak, de végül kénytelen farkasszemet nézni végzetével, hogy megértse Középfölde évezredes tragikus történetét, és hogy reményt és igazságot hozzon e föld minden egyes teremtménye számára.” „Légy azzá, akinek lenned kell” – hangzik el Elrond (Hugo Weaving) szájából a kulcsfontosságú üzenet, amely minden ember számára jelentőséggel bír. Sokan vonakodnak szembenézni saját hivatásukkal, s élnek emiatt középszerű életet. Végül megszületik a döntés, s Aragorn Isildur újrakovácsolt kardjával elindul, hogy farkasszemet nézzen a halállal, sereget toborozzon Fehér-hegységben Dunharrow fölött, azon az úton, amin élve még nem jutott át ember. Aragorn bebizonyítja, hogy méltó a trónra, őt az Igazság és nem a hatalom Gyűrűje vezérli.

Az emberek utolsó háborúja

Közben elkezdődik a harc Minas Tirithnél. Az ellenség seregei túlerőben vannak, de az emberek immár Gandalf vezetésével kitartanak a sziklavárosban. Megérkezik a felmentő sereg Théoden vezetésével és a fény betör a sötétségbe. Az igazság győzedelmeskedik a hazugság felett, bár a harc sok áldozatot követel, de Gandalf elmagyarázza Pipin kérdésére (Billy Boyd), hogy a halál nem a vég, csupán egy újabb kaland kezdete. A hősök árnyék nélküli világba kerülnek, ahol mindig ragyog a nap – hát nem ez a mennyország, ami a mi reménységünk is? A harcban olyanok is hősökké válnak, akikről senki sem gondolta volna: Éowyn (Miranda Otto) és Trufa (Dominic Monagham) legyőzi a Nazgulok fejedelmét. Mindenki hős lehet, ha van elég bátorsága és hite. A döntő pillanatban megérkezik Aragorn a halottak szellemeivel, s döntő győzelmet aratnak az orkok seregén. De az izgalmaknak még nincs vége.

Frodóék egyre közelebb kerülnek céljukhoz, de a teher egyre nehezebb. Gollam kis hiján elveszi a „drágaságot”, a Gyűrű hordozóját csapdába csalja, s elvezeti Shelob, óriáspók barlangjába. Ekkor válik Samu igazi hőssé. „Eljön az a pont, amikor Frodó fizikailag képtelen továbbmenni, és Samunak kell cipelnie - meséli Wood. - Samu sok szempontból igazi hős, hiszen most már ő az, akin áll vagy bukik a küldetés kimenetele, mert Frodó már nem tudja megkülönböztetni azt, hogy mi a jó és mi a rossz, szinte kényszeríteni kell, hogy azt tegye, amit kell.” De Samu hősiessége ellenére is reménytelen a helyzet: őket és a Végzet hegyét, hova útjuk tart, tízezer ork választja el és Szauron mindent látó szeme. Ekkor Aragorn immár igazi vezetőként cselekedve megtámadja a Sötétség bástyáját, elvonva a seregek és Szauron figyelmét a két hobbitról. A zseniális stratégia (bárcsak ilyen bölcsek lennénk a szellemi harcainkban) beválik a Gyűrű elpusztul, s vele együtt Szauron hatalma. Középfölde felett felragyog az ég, elmúlt a sötétség korszaka.

A történet befejezése

Aragorn király lesz, elveszi szerelmét a csodálatos tünde lányt, Arwent (Liv Tyler), Samu is megnősül, de vajon mi lesz Frodó, Gandalf sorsa? Van-e még jövőjük ebben az új világban? Most, hogy teljesítették küldetésüket, várnak-e még rájuk újabb kalandok ebben az életben? Tolkien ismét zseniális megoldást ad kérdésünkre. A film, könyv befejezése valóban lezárja és teljessé teszi a történetet. Hőseink a visszatért Bilbóval együtt a tündék segítségével áthajóznak a fény birodalmába, a túlvilágra. Az ő szerepük ebben a történetben véget ért, betöltötték küldetésüket, viszont akiknek még feladatuk van, azok maradnak.

Az elbeszélés számtalan üzenete közül számomra leginkább megragadó az, hogy a Biblia is egy háborúról beszél, amely a sötétség és a világosság között folyik. Ebben a harcban mindenki részt vesz vagy az egyik, vagy a másik oldalon harcolva. Ismerjük fel saját szerepünket, értsük meg küldetésünket, vitézségre, bátorságra hívott minket el Urunk, s csak ha teljesítettük feladatunkat juthatunk át dicsőségesen az Ő országába. A csata még folyik, de a vége már nem kétséges: „múlik a sötétség, és már fénylik az igazi világosság”. (,) A Harc még folyik, nincs még itt a nyugalom ideje...


Megjelent: 1427 alkalommal

Média

Keresés az oldalon

Blog

Kapcsolat

Ha üzenetet szeretne küldeni a szerkesztőnek, töltse ki az űrlapot!

Események

Események nem találhatóak