(0 szavazat)

Valószínű, gyermekkorunkban mindannyiunknak voltak álmai arról, hogy milyen hivatást szeretnénk betölteni az életben. Voltak talán közöttünk olyanok, akik űrhajósok szerettünk volna lenni, akik távoli galaxisokat fedeznek fel, vagy orvosok, akik emberek életét mentik majd meg.

De aztán a megélhetésért folytatott harc feledtette álmainak. Pályaválasztáskor szüleink, tanáraink, barátaink jó tanácsokkal irányítottak minket a sikerpályák felé, vagy hűtötték le vágyainkat azzal, hogy te úgysem vagy képes rá. Menedzserek, vagy alkalmazottak lettünk, akik minden nap ugyanakkor kezdik munkájukat, belekényszerítve egy véget nem érő mókuskerékbe. Esténként fáradtan esünk a tévé elé, hogy a sztárok helyettünk álmodozzanak egy izgalmas, értelmes életről. De törvényszerű ez a folyamat? Csak kivételes embereknek – lelkészeknek, orvosoknak, egyes pedagógusoknak – adatik meg, hogy hivatásuk legyen ebben a világban? Úgy gondolom, nem.

Középiskolába szüleim műszaki pályára küldtek, mondván azzal biztos el tudok majd helyezkedni. Engem azonban legkevésbé sem érdekeltek az áramkörök. Megtanultam, mert muszály volt, de szívem mélyén az élet nagy kérdései érdekeltek. Elektrotechnika órákon Schoppenhauert olvastam a pad alatt. Filozófus szerettem volna lenni, aki nagy igazságokat kutat. Nem lettem filozófus, viszont hamarosan lelkipásztor leszek, aki nem az emberi, hanem az isteni bölcsességet kutatja. Álmom beteljesült, kitartónak kellett lennem, de megérte.

És mi van veletek? Hiszem, hogy Istennek mindannyiunkkal van egy személyreszabott terve, akarata – egy jó, neki tetsző és tökéletes (Róm 12,2). Ha keresitek, ha teljes szívvel folyamodtok Hozzá, meg fogjátok találni hivatásotokat. (Jer 29,11-13) Nem egy hiábavaló, üres, jelentés nélküli életre hívott el bennünket, hanem egy tartalmas szolgálatra. Mindannyian Krisztus szolgái, Isten titkainak sáfárai vagyunk – nemcsak a misszináriusok és a lelkészek. Lehet, hogy kőmüves, asztalos, informatikus vagy fizikus leszel, de bárhol is dolgozz, úgy végezd munkádat, hogy mindezt Istennek teszed.

„…ne látszatra szolgáljatok, mint akik embereknek akartok tetszeni hanem tiszta szívvel, félve az Urat. Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy mint az embereknek, tudván, hogy ti viszonzásul megkapjátok az Úrtól az örökséget.” (Kol 3,22-23)

Ha ez az ige van előttünk minden egyes napunkon, akkor munkánk, feladataink hivatásunkká válnak. Felfedezed, hogy más célja is van tevékenységeidnek, mint a pénzszerzés, és így megtalálod életed értelmét, keresztényi hivatásodat. Szabaddá válsz a hálaadásra, a bizonyságtételre, örömmel teszed feladatod. A pénz, a munkahelyed nem válik bálványoddá, rabszolgatartóddá, nem hanyagolod el az egyéb fontosabb dolgaidat sem, mint a barátaid, családod, gyülekezeted. 

Kívánom, hogy te is megtaláld igazi hivatásodat, talán nem is kell messzire menned érte!

Megjelent: 1117 alkalommal

Keresés az oldalon

Blog

Kapcsolat

Ha üzenetet szeretne küldeni a szerkesztőnek, töltse ki az űrlapot!

Események

Események nem találhatóak