(0 szavazat)
Rafting, vadvízi evezés. A kép illusztráció Rafting, vadvízi evezés. A kép illusztráció

„A kor folyam, mely visz vagy elmerít, úszója és nem vezére az egyén.” – mondja Lucifer Az ember tragédiájában. És valóban, a Sátán cinikus módon akarja elhitetni a világgal, még a keresztényekkel is, hogy nincs mit tenni, sodródunk. A Biblia is ismeri ezt a hazugságot és Isten válasza az, hogy nem kötelező úszni az árral, lehet vele szembe is menni.

Ehhez azonban hitre, éberségre, odaszánásra van szüksége az embernek. A Zsidókhoz írt levél így fogalmaz: „Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne sodródjunk.” (Zsid 2,1)

Minden tömegközlekedési eszközön van egy figyelmeztetés, mely a lelki életre is érvényes: „Tessék kapaszkodni!” Ezt a táblát azért teszik ki a buszokba, villamosokba, hogy megóvjanak bennünket a balesettől, hogy össze ne törjük magunkat. Saját érdekünk figyelni a figyelmeztetésre. A lelki életben is Isten ki tett táblákat, amelyek bennünket óvnak. Erősen kell kapaszkodnunk Jézus Krisztus kezébe, hogy ne bukdácsoljunk, ne törjük össze magunkat!

A világ sodrása

Gyakran hallom azt mai fiataloktól, hogy ma nehezebb hűségesnek maradni az Úrhoz, mint régen. A mai világ sodrása sokkal erősebb, mint atyáink, vagy nagyszüleink idejében. Ezért van az, hogy oly sokan eltávolodnak egy idő után az Istentől, a gyülekezettől. Ezért szalmaláng a hívő életük, amely egy ideig nagy lánggal lobog, majd teljesen kiég. 

Többször láttam már dokumentumfilmet a tengeri teknősök szaporodásáról. Miután a teknősök lerakták milliónyi tojásaikat a part homokjába, otthagyják őket. A ragadozók már a tojásokat is megtizedelik, majd mikor kikelnek a kis teknősök újabb éhes szájak lesnek rájuk. De azok a csöppségek, amelyek elérik a tengert, azok sincsenek biztonságban, rájuk nagy halak várakoznak. Alig néhány, a legerősebbek maradnak életben és érik el a felnőtt kort. Törvényszerű, hogy így legyen a lelki életben is? Nem hiszem, és nem is szeretnék ebbe beletörődni. Jézus mondta: „Annak pedig, aki elküldött engem, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit se veszítsek el, hanem feltámasszam az utolsó napon.” (Jn 6,39)

Nem igaz, hogy ma nehezebb megállni hitben, mint régen. Nem véletlenül figyelmeztette a veszélyre Isten a Zsidókhoz írt levél címzettjeit. Abban a korban, az apostolok és az első generáció keresztényei, a szemtanúk már meghalltak. Hatalmas üldözés kezdődött, bizonytalan volt a jövőjük, tévtanítók érkeztek a közösségekbe, de meg tudtak állni, kitartottak.

Mi sodor bennünket?

Először is sodornak vágyaink, melyeket a világ igyekszik felkorbácsolni értékrendjével, reklámjaival. Alig találunk olyan filmet, mely nem azt a hazugságot hirdetné, hogy önző módon élvezzük az életet. Gátlástalanul paráználkodjunk, harácsoljunk, szerezzünk vagyont magunknak. Testi kívánságaink pedig átveszik az irányítást döntéseink felett. A Galata levél arra bátorít minket, hogy feszítsük meg testünket, annak minden szenvedélyeivel és kívánságaival együtt. (Gal 5,16-26) Ne tápláljuk ezeket a vágyakat, sokkal inkább harcoljunk ellenük Isten Szentlelkének segítségével!

Sodor minket a rossz társaság. Pál apostol így figyelmeztette a korintusiakat: Ne tévelyegjetek: „A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!” (1Kor 15,33) De Péter is ezt írja levelében: „Ti tehát szeretteim, mivel előre tudjátok ezt, vigyázzatok, hogy az elvetemültek tévelygései el ne sodorjanak, és saját biztos meggyőződéseteket el ne veszítsétek.” (2Pt. 3,17) Nem mindegy kikkel barátkozol, és kik hatnak értékrendedre.

Aztán sodor minket a korszellem, a divat, a sztárkultusz. A bulvárlapok, a kereskedelmi tévécsatornák hamis példaképei, bálványai. 

Sodornak minket kedvteléseink, az át nem gondolt időtöltéseink, hobbijaink. Az internetezés, a játékszenvedély, a függőségek sokféle kötelékei. Ugyancsak Pál figyelmeztet minket: „Tudjátok, hogy amikor pogányok voltatok, ellenállhatatlanul vitt és sodort valami benneteket a néma bálványokhoz.” (1Kor  12,2) A hitetlen embert ellenállhatatlanul sodorja az áradat, és a mögöttes szellemiség, a hívő viszont szabad ember, ellenállhat az Ördögnek, ha akar. Ne légy esztelen időbeosztásodban, hanem légy bölcs! (Ef 5,15-16) Ha naponta több órán keresztül tévézel, vagy számítógépezel, játszol, és alig van időd bibliaolvasásra és imádságra, ne csodálkozz azon, ha hívő életed kiüresedik, életed pedig gyümölcstelenné válik.

Sodornak minket a különböző tanítások. Különösen a hitben fiatalokra jellemző, hogy nincs meggyőződsésük, és mindig a divatos tanítások felé vonzódnak. Egyik közösségből a másikba vándorolnak, attól függően melyik a népszerű. Az efézusi levélben olvashatjuk: „hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától;” (Ef 4,14).

Mit tehetünk a sodródás ellen?

Először is van egy jó hírem: van reménységünk. Meg lehet állni minden körülmények között. Olvassátok el a Jelenések könyvét, a végidők egyházáról, amikor a Sátán megtéveszti majd az egész földkerekséget (Jel 12,9), mikor a fenevad előtt leborul minden nép, minden ember (Jel 13,3-4). Akkor is lesznek szentek, akik nem szennyezik be magukat (Jel 14,1-5), és mindvégig kitartanak (Jel 14,12). Lehet, hogy közel ez az idő, ezért most méginkább figyelnünk kell Isten Igéjére, mégjobban belegyökeznünk Krisztusba. Még közelebb kerülni Hozzá, hogy az ellenség ne érintsen minket. Søren Kierkegaard, dán filozófus és teológus így imádkozott:

„Téged pedig, Úr Jézus Krisztus, arra kérünk, vonj magadhoz minket, mégpedig egészen. Akár békésen telik-múlik az életünk egy csendes tóparti kunyhóban, akár pedig az élet viharaival vívott küzdelem tesz próbára bennünket tajtékzó tengeren; akár csendes élet folytatásával vívjuk ki becsületünket, akár megaláztatások közepette küzdünk meg érte: Te vonzz minket magadhoz, mégpedig egészen. Hiszen ha Te vonzol, akkor mindent megnyertünk, még ha mi magunk – emberi szemszögből – akár mindent elveszítettünk is…”.

Harcolnunk kell a lustasággal és a közönnyel szemben. A lusta ember nem látja komolynak a veszélyt, a közönyösnek pedig minden mindegy. Az érdektelen és langyos keresztények gyorsan elsodródnak az élet viharában, csak azok, akik szenvedélyesen hisznek lesznek képesek győzni a világ és annak szellemisége felett. (1Jn 5,1-5) 

Jézust sohasem sodorták az események. Miért? Mert mindvégig egy maradt az Atyával. Lemondott a saját akaratáról, hogy az Atyja akaratát cselekedje.

Szükségünk van helyes döntésekre! Arra, hogy elhatározzuk, hogy nem engedjük meg a Sátánnak, hogy elsodorjon bennünket Krisztustól, hiszen a tét az üdvösségünk (Zsid 2,3). Határozd el, hogy naponként tanulmányozod az Igét, szánd oda életedet az imádságra! Ragaszkodj a közösséghez, ahova Isten vezetett téged, keress testvéreket, akik harcolnak érted és akikért te is harcolni fogsz! Az alkalmakat áron is megvedd! (Ef 5,16) Hiszem, ha tudatosan éled hívő életedet, akkor Isten ígérete is valósággá válik számodra:

„Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. (kiemelés tőlem) Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg.” (Ézs 43,1-2)

Megjelent: 636 alkalommal Utoljára frissítve: 2017. április 11., kedd 07:39

Blog

MBE hírei

Keresés az oldalon

Kapcsolat

Ha üzenetet szeretne küldeni a szerkesztőnek, töltse ki az űrlapot!

Következő program

A JavaScript hibás vagy nem fut.

Következő események

22okt.
2017. 10. 22. 10:00 - 11:30
Istentisztelet
25okt.
2017. 10. 25. 18:00 - 19:00
Bibliaóra
27okt.
2017. 10. 27. 18:00 - 21:00
Ifi klub
29okt.
2017. 10. 29. 10:00 - 11:30
Istentisztelet