Baptista Áhítat

  1. Olvasmány:
    Hab 1,1–11

    Te hova, kihez fordulsz társadalomkritikáddal? Valódi szabadítást vársz?

    1„Fenyegető jövendölés. Habakuk próféta látomása. 2Meddig kell még kiáltanom, URam, miért nem hallgatsz meg? Kiáltok hozzád az erőszak miatt, de nem segítesz! 3[Miért kell látnom a romlottságot és néznem a nyomorúságot? Erőszak és önkény van szemem előtt. Folyik a per, és viszály támad.] 4Azért nem érvényesül a törvény, nem hoznak soha igaz ítéletet, mert a bűnös kijátssza az igazat: ezért hoznak igazságtalan ítéletet. 5Nézzétek a népeket és lássátok, ámulva csodálkozzatok, mert olyan dolgot viszek véghez napjaitokban, amit nem is hinnétek, ha elbeszélnék! 6Mert most útnak indítom a káldeusokat, ezt a kegyetlen és szilaj népet. Bejárja a széles földet, birtokba veszi mások hajlékait. 7Rettenetes, félelmetes ez a nép, önmaga szabja meg törvényét és méltóságát. 8Lovai gyorsabbak a párducoknál, és vadabbak a pusztai farkasoknál, vágtatnak lovasai. Noha messziről jönnek lovasai, repülnek, mint a zsákmányra lecsapó sasok. 9Erőszakos szándékkal érkeznek mindnyájan, arcuk csak előre néz, annyi foglyot ejtenek, mint a föveny. 10Csúfot űz a királyokból, kineveti a hatalmasokat. Nevet az erődítményeken, sáncot emel a földből, és elfoglalja őket. 11Azután mást gondol, és továbbmegy. Vétkes ő, mert a saját erejét isteníti.”

    Köszönjük meg, hogy az Úr képessé és késszé tesz az adakozásra! (1Krón 29,13–14)

    Magyarázat

    Habakuk Kr. e. 600 környékén fogalmazta meg panaszát Isten felé. Sok igazságtalanságot, romlottságot tapasztalt az országban, ráadásul egy idegen nép, a babiloni is fenyegetőleg lépett fel az ország ellen. Jogosak a kérdései, válaszokat vár, de a legjobb személynek mondja el panaszát, az Úrnak.
    A mi életünkben is lehetnek érthetetlen dolgok: szenvedések, betegségek, csalódások, amelyek megpróbálják hitünket. Nem mindegy, hogy ezek a kérdések eltávolítanak vagy még inkább oda visznek minket az Úrhoz! Merjük nyogodtan elmondani panaszunkat, kérdéseinket az Úrnak! Tanulhatunk azoktól a zsoltárosoktól is, akik ezt bátran megtették. Isten nem küldi el magától a panaszost, kész válaszokat és békességet adni a kétségekkel küszködők számára.
    Nagy a különbség a panaszima és a panaszkodás között. Nemrégiben találkoztam egy asszonyal, aki azzal a kérdéssel szólított meg az utcán, hogy miért sújtja őt az Isten. A férje elhagyta, a gyermekei nem állnak szóba vele, anyagi problémák sokasága jött az életébe. Megkérdeztem, hogy kereste-e Istent élete során. Kiderült, hogy nem. Saját döntései, bűnei miatt került ilyen helyzetbe. De ezt a választ már nem akarta meghallgatni.
    Habakuk nemcsak kérdez, nemcsak panszkodik, hanem figyel is, vár az Isten válaszára.

Keresés az oldalon

Kapcsolat

Ha üzenetet szeretne küldeni a szerkesztőnek, töltse ki az űrlapot!

Következő program

A JavaScript hibás vagy nem fut.

Következő események

26okt.