Az idei év témája a gyülekezetünkben az egymás iránti felelősségünk, a közösség megélése lesz. Elém került egy Túrmezei Erzsébet vers, amely szemléletes képpel mutatja be azt az alapelvet, amelyet az év elején megfogalmaztunk:

“Egymás terhét hordozzátok: így töltsétek be a Krisztus törvényét.” (Gal 6,2)

Az elmúlt időszakban nem igazán érintett és gondolkodtatott el egyetlen film sem. Vagy én lettem túl válogatós, vagy valóban nem készülnek igazán említésre méltó alkotások. Most viszont egy francia film nagy hatással volt rám. Véletlenül találtam rá, ahogyan egyik tartalomszolgáltató kínálatát böngésztem. Az Eszményi Palota (The Ideal Palace) szép és tartalmas alkotás, benne tele valódi érzelmekkel.

Kíváncsi voltam már a 2019-ben készült Jojo Nyuszi című filmre. A karantén idején az egyik éjszaka sikerült is megnéznem, nem csalódtam benne.

„Akkor odamentek hozzá János tanítványai, és megkérdezték: Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem böjtölnek? Jézus ezt mondta nekik: Gyászolhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölni fognak. Senki sem tesz foltot új posztóból régi ruhára, mert a toldás tovább szakítja a ruhát, és még nagyobb lesz a szakadás. Újbort sem töltenek régi tömlőbe, mert a tömlő szétreped: a bor is kiömlik, a tömlő is tönkremegy; hanem újbort új tömlőbe töltenek, és akkor mindkettő megmarad.”