(0 szavazat)

Hiánypótló könyv jelent meg a Harmat Kiadó gondozásban a közelmúltban. Martina & Volker Kessler a gyülekezetekben is jelenlévő hatalom mániás emberekről ír. Valószínű mindannyian találkoztunk már ezzel a személyiségzavarral. Nem egy szakadás, konfliktus hátterében tetten érhető ez a torzulás. 

A könyv segítséget szeretne nyújtani abban, hogy időben felismerjük a hatalommániás embereket, és hogy helyesen kezeljük őket. Ugyanakkor önvizsgálatra is késztet bennünket, hogy felismerjük magunkban azt a kísértést, amely a hatalommal való visszaéléshez vezet.

Elgondolkodtató és döbbenetes az a tény, hogy a hatalommániás emberekkel leginkább a politikában, a büntetés végrehajtásban és az egyházban találkozhatunk. Miért gondolja azt sok torzult személyiségű ember, hogy a gyülekezet a legmegfelelőbb játszótér téves uralkodási vágyának kiélésére? Valószínű azért, mert sok áldozatra és együttműködő játékosra találnak a közösségen belül. A szeretetre való törekvés miatt és az attól való félelem miatt, hogy valaki elmegy a gyülekezetünkből, elviseljük egymás személyiség hibáit. Pedig nem így kellene ennek lenni.

A Bibliában is olvashatunk hatalommániás emberekről. Az Ószövetségben ott van Saul, Jeroboám, vagy Aháb király, de még Dávid életében is volt egy időszak, amikor visszaélt azzal, hogy király lett Izraelben. Az Újszövetségben János ír Diofretészről, aki „köztünk elsőségre vágyik, nem fogad el minket.” (3Jn 9) Diofretész viselkedésében tetten érhetők azok a jelek, amik alapján a hatalommániás embert fel lehet ismerni: nyugtalanság van körülötte, egyedül szeretne uralkodni, nem fogadja el a kritikát, hasznot húz mások feledékenységéből, megrágalmazza a kritikusait, szembenállást szít, az ellenfeleivel könyörtelenül leszámol.

Hogyan válik valaki hatalommániássá? A szerzők a kora gyermekkorban történt konfliktusokra vezetik vissza az okokat.

„A kora gyermekkorban megélt tehetetlenség vezethet egyrészt ahhoz, hogy valaki áldozatnak érezze magát, másrészt ehhez a végkövetkeztetéshez is: Ez soha többé nem történhet meg velem!” (53. oldal)

A hatalommániás emberek között van, akinek maga a hatalom lesz a célja, hogy uralkodni tudjon mások felett, - ők a veszélyesebbek – míg mások a hatalmat eszköznek tartják egyéb céljaik elérésében. 

Ugyan nehéz kezelni, megváltoztatni a hatalommániás embereket, de nem reménytelen. Egy közösség, ha felismeri ezt a problémát és kellő felkészültséggel és határozottsággal közelít az emberhez, akkor létezik megoldás. De mindenképp meg kell óvni, védeni a gyülekezetet ezektől az emberektől, mert munkájuk, jelenlétük romboló a közösség számára.

Ajánlom a könyvet elsősorban lelkipásztoroknak, lelkigondozóknak, gyülekezeti vezetőknek. Segítse szolgálatunkat, hogy közösségeink egészségesebbé, biblikusabbá váljanak!

Megjelent: 238 alkalommal

Blog

MBE hírei

Keresés az oldalon

Kapcsolat

Ha üzenetet szeretne küldeni a szerkesztőnek, töltse ki az űrlapot!

Következő események

Események nem találhatóak